Miért nevezzük őt szerethetőnek? Elsősorban műveinek köszönhetően, akár Toldiról, akár Ágnes asszonyról is legyen szó. Ezen felül Arany János szelíd és alázatos jellemű, művészetéhez nem volt szüksége bódító szerekre, sőt, kétes nőügyekbe sem keveredett, szerető családapa és férj volt.
Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán. Magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Szegény családba született, szülei azonban gondosan nevelték, ugyanis kilenc testvér közül ő volt az egyetlen, akit szülei nem veszítettek el a tüdőbajban. Csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanárként dolgozott. Számos idegen nyelven beszélt, fordítóként is munkálkodott.
A magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, ebből kifolyólag hatalmas szókinccsel rendelkezett. Ha csak kisebb műveit elemezzük, azokban is rengeteg szót használ.
Irodalmi pályafutása 1845-ben „Az elveszett alkotmány” című szatirikus eposszal indult. Ez azonban még nem jelentett áttörő sikert számára, ugyanis híres csupán később, a „Toldi” elbeszélő költeménynek hála lett.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követő időkben egy ideig bujdosott, azonban sikerült kibújnia a megtorlás alól, később tanárként dolgozott.
Az élete következő fordulópontja akkor következett be, amikor megválasztották a Kisfaludy Társaság igazgatójává. Ekkor Pestre költözött, hetilapot szerkesztett. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná.
Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt. A legfőbb különbség a két költő közt, hogy míg Petőfi gyorsan érő és rövid életet folytatott, Arany János élete lassú lefolyású, az ő munkássága lassabban bontakozott ki.
Munkásságát illetően a legkiemelkedőbb epikus költő, az egyik legnagyobb magyar költőfejedelem. Korai korszakát és a szabadságharc utáni költészetét követően egy ideig nagyon keveset, szinte semmit nem alkotott.
A csendet később, 1877-ben törte meg, amikor is megalkotta az egyik legismertebb versciklusát. Az „Őszikék” kései versciklus során viszonylag rövid idő alatt nagyon sokat alkotott. Művei nem csak mennyiségben, hanem minőségben is mérhetőek. Az Őszikék egy „kapcsos könyvben” jelentek meg. Ez a „kapcsos könyv” a magyar irodalom egyik legkitüntetettebb szellemi és tárgyi emléke. Arany Jánost remek balladáinak köszönhetően „a ballada Shakespeare-jeként” is emlegetik. Kiemelkedett az írók közül, és teljes bizonyossággal maradandót alkotott a magyar irodalomban.